Mi az a likviditás?
A likviditás azt jelenti, mennyire könnyen lehet valamit pénzzé tenni. Egy részvénynél azt mondja meg, hányan forgatják naponta: egy likvid részvényt, mint az Apple vagy az OTP, egy másodperc alatt veszel és adsz el az ár elmozdítása nélkül; egy illikvid kis papírtól napokig tarthat megszabadulni, és a saját eladásod lenyomhatja az árat. Neked a likviditás azt jelenti, van-e elérhető készpénzed — vagy minden le van kötve valamiben, amit először el kell adni.
Sok ügylet = könnyű venni és eladni. Kevés = beragadhatsz — vagy te magad mozgatod az árfolyamot.
Likvid és illikvid részvények
Egy likvid részvényben egész nap ezrek állnak készen venni és eladni. Ha 2 000 000 Ft-ért akarsz eladni, mindig van, aki nagyjából a kiírt áron megveszi. Egy illikvid részvényben talán 8 000 000 Ft cserél gazdát egy egész nap alatt. Ha 2 000 000 Ft-ért akarsz eladni, te vagy a napi piac negyede — és a vevők ezt tudják. Rosszabb árat kapsz, vagy egyáltalán nem tudsz eladni. A BÉT-en a néhány nagy papíron kívül a legtöbb részvény ilyen.
A likviditás közvetlenül a spreadben látszik: a likvid részvények spreadje 0,1 % alatt van, az illikvideké 1–5 %. Ez költség minden ügyletnél.
Egy példa számokkal
Veszel egy kis részvényt 800 000 Ft-ért 3 %-os spreaddel. Abban a másodpercben, amikor az ügylet létrejön, már 24 000 Ft-ot veszítettél — a részvénynek 3 %-ot kell emelkednie, hogy csak nullán legyél. Ha olyan napon adsz el, amikor szinte nincs vevő, a veszteség nagyobb lehet, mert a saját megbízásod nyomja le az árat. Egy nagy részvénynél 0,05 %-os spreaddel a veszteség 400 Ft lett volna.
A saját likviditásod
Ha minden pénzed részvényben van, és semmi a számlán, illikvid vagy — és akkor a következő váratlan számla eladásra kényszerít, bármi is az ár. Ezért az első tanács mindig egy 2–3 havi kiadásnyi tartalék a részvények előtt. Egy kevés elmaradt hozamba kerül. Megment attól, hogy a mélyponton adj el.
A kezdők tipikus hibája
Nagy összegért illikvid részvényt venni piaci megbízással. A megbízás végigrágja magát a kevés eladón, és a végén messze a kiírt ár fölött fizetsz. Kis részvényeknél mindig limitáras megbízást használj — és több részletben vegyél.
Így látod a Kiggóban
A Kiggo minden részvénynél mutatja a piaci kapitalizációt — a legnagyobb cégek általában a legforgatottabbak is. A Kiggo ETF-ellenőrzőlistája mutatja az alap méretét, ami a legjobb útmutató ahhoz, könnyű-e forgatni egy alapot. A spreadet magát a bankod kereskedési felületén látod.
Kapcsolódó fogalmak
Gyakori kérdések
Hogyan látom, hogy egy részvény likvid?
Nézd a napi forgalmat (mennyit forgatnak) és a spreadet. Ha naponta százmilliók cserélnek gazdát, és a spread 0,2 % alatt van, likvid. Ha csak néhány millió forog, és a spread több százalék, nem.
Likvidek az ETF-ek?
A nagy ETF-ek nagyon likvidek — gyakran likvidebbek, mint a részvények, amiket tartanak. A kis, új ETF-ek lehetnek gyéren forgatottak. Az alap mérete (hüvelykujjszabályként 100 millió euró fölött) jó útmutató.
Mit jelent, hogy egy piac illikvid?
Azt, hogy hirtelen kevés a vevő — például egy krízisben, amikor mindenki egyszerre akar eladni. A spreadek kitágulnak, és az árak többet esnek, mint amit a hírek megmagyaráznak. Ezért tűnik el a likviditás pont akkor, amikor a legjobban kell.
A Kiggo elmagyaráz — a Kiggo nem tanácsot ad. Soha nem mondjuk meg, mit vegyél vagy adj el, és a mutatókat csak azonos ágazatban működő cégek között érdemes összevetni. A döntés a tiéd. Utoljára frissítve: 2026-09-23.
Írta Claus Frisch, a Kiggo alapítója. Nem tanácsadó, nem bank — a Kiggo elmagyaráz, te döntesz.
