A mutatók

Mi az az átlagos bekerülési ár?

Az átlagos bekerülési ár az, amennyit átlagosan fizettél egy részvényért, a jutalékkal együtt. Ha 10 részvényt vettél 10 000 Ft-ért, és később 10-et 15 000 Ft-ért, az átlagos bekerülési árad 12 500 Ft. Ez az a szám, amitől a számlád a nyereséget és a veszteséget méri — és az adóhivatal is ebből indul ki, amikor eladsz. Magyarországon a nyereséget a ténylegesen igazolt bekerülési értékből számolják; ha ez nem állapítható meg részvényenként, a szolgáltatók általában a FIFO-módszert (először a legrégebbit adod el) használják.

Egy példa számokkal

Ha most eladsz 5 részvényt 16 000 Ft-on (80 000 mínusz 400 Ft jutalék = 79 600 Ft), a nyereséged átlagáron számolva 79 600 − 5 × 12 540 = 16 900 Ft. A számlád általában ezt a számot mutatja. Az adóbevallásban viszont az számít, melyik konkrét részvényeket adtad el — a szolgáltatód igazolása dönt.

Miért változik az átlagos bekerülési ár

Minden újabb vételnél az átlag az új ár felé mozdul. Ha az átlagod alatt veszel, csökken — ezt hívják „átlagolásnak lefelé”. Ha fölötte, nő. Amikor eladsz, az átlag nem változik — az átlagon adsz el, és a megmaradt részvények ugyanazon az átlagáron maradnak. Az osztalék sem befolyásolja.

Bekerülési ár és adó

Az adóköteles nyereség az eladási ár mínusz a bekerülési érték, mínusz a járulékos költségek (jutalék). A magyar szolgáltatók évente igazolást adnak, amiben a bekerülési érték szerepel — ha külföldi brókered van, neked kell nyilvántartani, és a devizás ügyleteket az MNB-árfolyamon forintra váltani. TBSZ-en az egész kérdés lényegtelen: ott a számla teljes hozama adózik (vagy öt év után adómentes), nem az egyes ügyletek. A részleteket a tőkepiaci ügylet oldalán találod.

A Kiggo azt mondja: Az átlagos bekerülési ár a te saját, privát árad. A piac nem ismeri. Csak te — és az adóhivatal — számol vele.

A kezdők tipikus hibája

Többet venni egy eső részvényből, „hogy lehúzzam az átlagot” — és nagyobb pozícióval végezni egy cégben, ami még mindig esik. Az átlagos bekerülési ár egy könyvelési szám. Semmit nem mond arról, érdemes-e a cégből még többet birtokolni. Azt kérdezd, ne az átlagot.

Így látod a Kiggóban

Vidd fel a saját vételeidet a Kiggo portfóliójába, és megmutatja a nyereséget és a veszteséget részvényenként és összesen.

Kapcsolódó fogalmak

Gyakori kérdések

Beleszámít a jutalék az átlagos bekerülési árba?

Igen. A jutalék hozzáadódik a vételárhoz, így az átlagos bekerülési árad egy kicsit magasabb az árfolyamnál — és az adóköteles nyereséged egy kicsit kisebb. Az adóban ez járulékos költségként számolható el.

Mi az a FIFO?

First in, first out — először a legrégebben vett részvényeket tekintik eladottnak. Sok szolgáltató így számol, ha nem jelölöd meg, melyik tételt adod el. Emelkedő piacon ez általában a legrégebbi, legolcsóbb részvényeket „adja el” először — vagyis nagyobb adóköteles nyereséget.

Mi történik az átlagos bekerülési árral részvényfelosztásnál?

Ha minden 1 részvény után 2-t kapsz, az átlagos bekerülési árad feleződik, mert ugyanannyi pénzért kétszer annyi részvényed van. A pozíció értéke nem változik.

A Kiggo elmagyaráz — a Kiggo nem tanácsot ad. Soha nem mondjuk meg, mit vegyél vagy adj el, és a mutatókat csak azonos ágazatban működő cégek között érdemes összevetni. A döntés a tiéd. Utoljára frissítve: 2026-09-23.

Írta Claus Frisch, a Kiggo alapítója. Nem tanácsadó, nem bank — a Kiggo elmagyaráz, te döntesz.

Nézd meg a számokat egy valódi részvényen

Írd be egy cég nevét a Kiggóba, és megkapod a számokat hétköznapi szavakkal elmagyarázva — azon a részvényen, amelyikre te magad gondolsz.

Letöltés az App Store-ból

iPhone-ra és Androidra.

A Kiggo Plus 1 990 Ft havonta, ha a saját számaidat is látni akarod. Árak ›