Mi az az infláció — és mit jelent a megtakarításodnak?
Az infláció azt jelenti, hogy a társadalomban az árak emelkednek — és hogy a pénzed ezért minden évvel egy kicsit kevesebbet vesz. 4 %-os inflációnál az, ami ma 100 Ft, jövőre 104 Ft. Ártalmatlannak hangzik, de 10 év alatt 1 000 000 Ft egy kamat nélküli számlán a vásárlóereje körülbelül harmadát elveszíti. Az infláció az oka, hogy a pénzt parlagon hagyni nem kockázatmentes — és hogy az emberek egyáltalán befektetnek.
Egy példa számokkal
Van 1 000 000 Ft-od egy 0 % kamatot fizető számlán. Az infláció évi 4 % — ami Magyarországon az utóbbi évtizedek átlagához közel áll.
- 1 év után: Még mindig 1 000 000 Ft-od van — de annyit vesz, amennyit korábban 960 000 Ft.
- 10 év után: A vásárlóerő körülbelül 665 000 Ft.
- 25 év után: Körülbelül 360 000 Ft.
A szám a számlán nem mozdult. Ettől alattomos az infláció: a veszteség láthatatlan. 2022–23-ban, amikor Magyarországon az infláció 20 % fölé ment, ez a folyamat ötször gyorsabban zajlott.
Reálhozam — a szám, ami számít
A reálhozam a hozamod mínusz az infláció. Ha a befektetésed 7 %-ot hoz, és az infláció 4 %, a reálhozamod körülbelül 3 %. Ha a bankszámla 1 %-ot fizet, és az infláció 4 %, a reálhozamod −3 %: szegényebb leszel, pedig az egyenleg nő. Ezt a számot nézd, amikor megítéled, hogy valami jó megtakarítási forma-e.
Mit tesz az infláció a részvényekkel és a kötvényekkel
A részvények történelmileg hosszú távon lépést tartottak az inflációval, mert a cégek emelik az áraikat — a gyógyszergyár többet kér a gyógyszerért, a sörgyár a sörért. Rövid távon a magas infláció árthat a részvényeknek, mert a központi bankok kamatot emelnek. A fix kamatú kötvényeket közvetlenül eltalálja: a megígért 3 % kevesebbet ér, amikor az árak 5 %-kal emelkednek. Ezért tartják a részvényt a legjobb védelemnek az infláció ellen sok év távlatában. Magyarországon népszerű alternatíva az inflációkövető állampapír, aminek a kamata az inflációhoz igazodik.
A kezdők tipikus hibája
Azt hinni, hogy a bankszámlán lévő pénz „biztonságban” van. A kilengésektől biztonságban van — az inflációtól nem. 20 év alatt egy kamat nélküli számla biztosan elveszítette a vásárlóereje felét vagy többet. Az is veszteség. Csak nem látszik a bankos appban.
Így látod a Kiggóban
A Kiggo a hozamokat nominálisan mutatja — azt, amit az árfolyam tényleg csinált —, és nem számol inflációval. Az „Első lépések” útmutatóban a Kiggo az inflációból indulva magyarázza el a megtakarítás és a befektetés különbségét: mit ér 1 000 000 Ft 20 év múlva, ha áll, és ha nő.
Kapcsolódó fogalmak
Gyakori kérdések
Mi a normális infláció?
A legtöbb központi bank — az Európai Központi Bank és a Magyar Nemzeti Bank is — évi 2–3 % körüli célt tűz ki. Magyarországon 2022–23-ban az infláció 20 % fölé ment, ami az egyik legmagasabb volt az EU-ban — aztán visszaesett.
Védenek a részvények az infláció ellen?
Hosszú távon történelmileg igen: a cégek nyeresége, és ezzel az árfolyamok követik az általános árakat. Rövid távon nem feltétlenül — a hirtelen magas inflációs évek gyakran gyenge részvényévek voltak.
Mit jelent az infláció az adónál?
A teljes nyereséged után adózol — beleértve azt a részt is, ami csak infláció. Ha egy részvény tíz év alatt 40 %-ot emelkedik 4 %-os infláció mellett, a valódi nyereség nulla, de a 40 % után fizetsz adót. Ez is egy ok az alacsony költségre, a hosszú horizontra — és Magyarországon a TBSZ-re.
A Kiggo elmagyaráz — a Kiggo nem tanácsot ad. Soha nem mondjuk meg, mit vegyél vagy adj el, és a mutatókat csak azonos ágazatban működő cégek között érdemes összevetni. A döntés a tiéd. Utoljára frissítve: 2026-09-23.
Írta Claus Frisch, a Kiggo alapítója. Nem tanácsadó, nem bank — a Kiggo elmagyaráz, te döntesz.
